A zalai agrárvállalkozások érdekei

A növénytermesztés az, ami Zala megyére abszolút mértékben igaz és mérvadó, méghozzá mintegy háromnegyed része az őstermelőinknek a növénytermesztéssel foglalkozik, a többieknél az erdőgazdálkodás és az állattenyésztés, ami még jelentős 10-10%-kal, és emellett mintegy 500 olyan tagunk van, akik az élelmiszeriparral, illetve kereskedelemmel foglalkoznak, hiszen nemcsak mezőgazdasággal, hanem agrár és élelmiszeriparral foglalkozunk.

– A zalai agrárvállalkozóknak meg lehet-e jeleníteni a speciális igényeit a kamarai rendszerben?

Alapvetően pont attól, hogy 15 ezren vannak, és ebből az őstermelők létszáma 10 ezer fő, az következik, hogy információéhség van. Az információéhség pedig azért van, mert kimondva, kimondatlanul: az agrárium is most már nagyon sokszor az íróasztal mellett is működik, kell, hogy működjön. Hiszen olyan nagymérvű most mára a köznyelven szólva papírmunka, ahogy a gazdálkodóink is nevezik, amit önállóan nem akarnak, vagy inkább azt mondom, hogy nem tudnak elvégezni. És nem azért, mert nem tudnák megtanulni a gazdálkodók, hanem ők azért foglalkoznak a mezőgazdasággal, mert ők ezt szeretnék csinálni. Többen élethivatás-szerűen ezt akarják csinálni. Ez egy időigényes feladat, főleg az állattenyésztés, de a növénytermesztés is. És azt, hogy – mellette ők az összes jogszabállyal, az összes elvégzendő papírmunkával, aminek legtöbb esetben az a következménye, ha nem végezzük el, hogy büntetés jár érte, hiszen alapvetően a mezőgazdasági támogatásokra is épül – ezt ők elveszítsék, ez meg tudja erősen gyengíteni a mindennapjaikat. Ebben tudunk mi egy óriási segítséget adni. Azokban a problémákban, amiben mi nem tudunk orvosságot adni, mindig elmegyünk, utánajárunk és megkeressük azokat a megoldásokat, vagy azokat az embereket, azokat a hivatalokat, ahol a megoldások megvannak.

– A felmerülő érdekek, javaslatok szempontjából készül-e a kamara akár a zalai, akár a nagy kamara arra, hogy javaslatokat tegyen az új kormányzat számára?

Hogyne. Én azt látom, hogy minden megye próbálja a saját érdekeit érvényesíteni. Kis ország vagyunk, de rendkívül színes a paletta mezőgazdasági fronton, és ahogy látom, mindenki a saját dolgát viszi tényleg az asztalhoz. Hiszen nagyon jól látszik – sajnos – az elmúlt évek tapasztalatai alapján, hogy a klímaváltozás mindenkit érint, de leginkább a keleti országrészben. Ott a súlyos aszálykárokat próbálják orvosolni, az öntözéssel próbálnak előbbre jutni, és már az állattenyésztők is úgy vannak vele, hogy a legeltetéses állattenyésztési szektor is gyengélkedik, a többiről nem is beszélve. Nálunk talán szerencsésebb a helyzet olyan szempontból, hogy az eső előbb-utóbb mindig ideér. De a Zala megyei gazdáknak is van – úgy gondolom – egy különleges problémája, főleg a növénytermesztési oldalról, a vadkár, ami nagyon nehezen kezelhető. 

Az érdekérvényesítésünk nem tud annyira erős lenni, mint a keleti országrésznek, és ez főleg abból adódik, hogy nálunk nem akkora volumenben van itt Zala megyében a mezőgazdaság, mint máshol. De én azt gondolom, hogy nem lehet így, egyik gazda és másik gazda között különbséget tenni, és sokszor azt látjuk, hogy van értelme. Méghozzá azért, mert ha sok mindenben kicsik is vagyunk, de például a karácsonyfa nálunk talán a legnagyobb. Sőt, én úgy gondolom, hogy nagyobbak vagyunk ilyen szempontból, mint Somogy megye. A karácsonyfa-termesztők egyik évről a másikra kikerültek a támogatási rendszerből. Kifejezetten a zalai kollégák, Zala megye hatására szinte azonnal, néhány hónapon belül visszakerültek a rendszerbe, és egy külön borítékból, egy külön támogatási formában kaptak támogatást a falugazdászokon keresztül. A gazdálkodók véleménye bekerült egy-egy törvényjavaslatba is, ami így nem látszik, viszont az egész országra hatása van

– mondta el Sabján Krisztián.

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg