Újra magyar indul a világűrbe: Kapu Tibor úton a Nemzetközi Űrállomásra

Az űrhajóst a NASA egyik partnere, az amerikai Axiom Space viszi a világűrbe. Ez a cég volt az, amelyik először küldött tudományos kísérleteket is végző magánmissziót a Nemzetközi Űrállomásra (ISS).

Kapu gépészmérnök, eddig leginkább az autóiparban dolgozott, és főleg akkumulátorfejlesztéssel foglalkozott. 240 jelentkező közül választották ki a feladatra egy hosszú folyamat végén. A tartalékosa Cserényi Gyula villamosmérnök, mindketten az Egyesült Államokban, Houstonban készültek fel az útra. Kapu úgynevezett kutatóűrhajós lesz az ISS-en, ami azt jelenti, hogy különböző tudományos kísérleteket fog elvégezni az űrállomás fedélzetén – számolt be a Telex.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2021-ben jelentette be, hogy magyar űrhajóst küldünk az űrbe, a magyar kormány pedig elfogadott egy 99 millió dolláros (nagyjából 30 milliárd forintos) űripari fejlesztési programot, amiről Szijjártó azt mondta: magyar űripari vállalatok, magyar egyetemek kutatói működnek együtt benne, összesen tizenkét eszközfejlesztési programban és nyolc tudományos kísérletben.

Mint írták, maga az űrhajósprogram a HUNOR (Hungarian to Orbit, azaz magyar Föld körüli pályára) nevet kapta, és nem feltétlenül az a cél vele, hogy kineveljünk egy űrhajós-generációt, hanem az, hogy az űripar 2.0-ban vállaljunk szerepet, legalábbis ezt mondják a döntéshozók. Fábián Gergely korábbi iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár azt mondta: kitörési pontként gondolkodnak az űriparról, a cél az, hogy a láncba minél jobban betagozódjanak a magyar űripar szereplői. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős biztos korábban úgy fogalmazott, hogy magyar űriparról még nem beszélhetünk, jelenleg az inkubációnál tartunk, és Csehország és Lengyelország utolérése lehet a következő elérhető cél.

Magyarországnak 2021 óta van űrstratégiája, ami szerint a cél az, hogy az ország hosszú távon aktív szereplője legyen az űrszektor globális értékláncának, egyes fejlesztési területeken regionális vezető szerepet töltsön be, felpörgesse a szakember-utánpótlást, és hogy az űrszektor hozzájáruljon a magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez. A kutatáson és az űrmérnöki tevékenységen kívül a terv az, hogy a védelem is előtérbe kerüljön, ami egyébként nemzetközi tendencia: globálisan is egyre fontosabb irány a védelmi potenciál növelése.

Magyarországnak korábban is volt már űrhajósa: Farkas Bertalan 1980-ban a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén jutott el a világűrbe, ő eddig az egyetlen kiképzett űrhajós, akit Magyarország kinevelt. Charles Simonyi, azaz Simonyi Károly is járt már az űrben, 2007-ben és 2009-ben is űrturista volt a Nemzetközi Űrállomáson. Tehát attól függ, honnan nézzük: kiképzett űrhajósunk eddig egy volt, viszont két magyar állampolgár járt már a világűrben.

Magyarországnak egyébként is hosszú listája van arról, milyen tudományos és mérnöki eredményekkel járult hozzá az űrkutatáshoz. Az űr határát, a körülbelül száz kilométeres magasságot eleve egy magyarról nevezték el: a Kármán-vonal Kármán Tódor emlékét őrzi. Az első magyarországi eredmény Bay Zoltán nevéhez fűződik, az ő kutatócsoportja olyan gépet konstruált, amivel sikeresen fogták a Holdra küldött és onnan visszaverődött rádiójelek visszhangját. Izsák Imre 1960-ban a NASA égi mechanikai osztályának igazgatója volt. Pavlics Ferenc, aki 1956-ban emigrált az Egyesült Államokba, a General Motorsnál volt mérnök, és a cég Santa Barbara-i kutatóintézetében bekerült abba a csapatba, amelyik az Apollo-programban használt holdautó egyik fő tervezője lett. Bejczy Antal villamosmérnök az első marsjáró, a bolygót 1997-ben elért Sojourner vezérlését és távirányítását tervezte meg. A marsjáró 360 fokos látást biztosító panoramikus gyűrűs lencséjét szintén magyar, Greguss Pál biofizikus tervezte.

Kapu Tibor űrutazásának időpontját többször halasztották már: az eredeti tervek szerint még 2024 őszén indult volna, amit aztán 2025 tavaszára, majd nyárra halasztottak. Az első kitűzött pontos időpont május 29. volt, aztán júniusra halasztották a fellövést, hogy június 9-én, az erős szelek miatt megint eltolják azt. Azután a SpaceX rakétáján fedeztek fel egy szivárgást. Legutóbb az Axiom szerint a korábban rendellenes működést mutató orosz Zvezda ISS-modullal voltak problémák. Majd miután azt helyreállították, a NASA-nak idő kellett ahhoz, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a Föld körül keringő állomás képes-e négy másik asztronautát fogadni, ezért újra csúszott a küldetés indulása. Egészen mostanáig.

A HUNOR – Magyar Űrhajós Program Facebook-oldalán élőben nézhetik a TV2 közvetítését:

A NASA hivatalos YouTube-csatornája szintén élőben közvetíti a felbocsátást:

Fotó: Kapu Tibor/Facebook