Milliós bírság is járhat az őszi avarégetésért

Az őszi szezon egyik kellemetlensége, amikor a kertészkedők az udvarukon összegyűlt faleveleket, kerti hulladékokat elégetik, írta a Lakáskultúra.

Mikor lehet avart égetni?

2021. január 1-jétől a zöld hulladék égetése országosan tilos (környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény). A törvénykezés azonban a települések vezetésének ad egy kiskaput: a 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdés b) pontja alapján az önkormányzatok– amennyiben azt szükségesnek tartják – helyi rendeletben szabályozhatják az avar és a kerti hulladék égetését.

A növényi hulladék égetése belterületen és külterületen egyaránt csak egyéb jogszabályok (erdővédelmi, levegőtisztasági, környezetvédelmi, stb.) betartása és a szükséges engedélyek birtokában lehetséges. Ezeket a jogszabályokat nagyon sok kerttulajdonos nem tartja be, ami miatt rengeteg szomszédvita alakul ki.

Belterületi ingatlanok esetén az önkormányzat rendeletében szabályozhatja, feltételekhez kötve engedheti az avar és kerti hulladékok égetését.

Az önkormányzatok évente általában két időszakot biztosítanak az avar égetésére: minden évben március 1-től április 30-ig, valamint október 1-jétől november 30-ig – ünnepnapok kivételével – valamely előre meghatározott napon.

Nyílttéren történő égetés esetén mindenekelőtt a meteorológiai viszonyokat kell figyelembe venni: nem lehet égetni, ha nagy szél van, mert azzal kockáztatjuk a tűz átterjedését más ingatlanára is.

A következő fontos szempont, hogy nincs-e országos vagy helyi tűzgyújtási tilalom. Erről a tényről a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján tájékozódhatunk.

Mire számíthat, aki megszegi a szabályokat?

Aki a kerti hulladék égetésére vonatkozó előírásokat megszegi, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 106. §-a alapján környezetvédelmi, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 34. § (1) bekezdése alapján levegőtisztaság-védelmi bírsággal, a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII.7.) Korm. rendelet szerint tűzvédelmi bírsággal sújtható.

• Bármely jogszabályi előírásokat megszegve, illetve engedély nélkül a nyílt téren történő égetése esetén a levegőtisztaság-védelmi bírság összege 100.000,-Ft.
• A tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő 10.000,-Ft-tól 1.000.000,-Ft-ig, a tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges 20.000,-Ft-tól 3.000.000,-Ft-ig terjedő pénzbírságot von maga után.

Hova fordulhatok, ha a szomszéd „befüstölt”?

• Amennyiben zavaró, irritáló, feltehetően az egészségre ártalmas légszennyezést érzékel, első lépésként próbálja meg a szennyezés okozóját megkeresni és személyesen megbeszélni a problémát.
• Ha a személyes megkeresés nem jár sikerrel és a káros tevékenység tovább folytatódik, bejelentést tehet az illetékes Kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalában, ahol panaszát a környezetvédelmi hatóságok kivizsgálják.
• Lehetőség szerint, próbálja meg dokumentálni (fotó, videó) az esetet, illetve tanúkkal támassza alá.

A legjobb és a legkörnyezetkímélőbb megoldás a komposztálás

A lehullott leveleket, a megmetszett ágakat, vagy hajtásokat égetés helyett inkább komposztáljuk. Jelöljünk ki egy sarkot vagy egy alkalmas eldugott helyet a kertben, ahol nem csak ezeket, hanem a nyáron lenyírt gyepet, konyhai bio hulladékot is gyűjthetjük. Az összegyűjtött komposztból pár év alatt kiváló tápanyagforrást biztosíthatunk a növényeinknek. Ezzel pedig nem csak a környeztet kíméljük, hanem el tudjuk kerni, hogy vita alakuljon ki az égetés miatt a szomszédainkkal.

Fotó: illusztráció/AI