Egyre később házasodunk – Zalában különösen látványos a változás

Az öregedési index ugyancsak Zalában a legmagasabb: száz 14 év alatti gyermekre 211 idős (65 év feletti) lakos jut a megyében – derül ki a novekedes.hu KSH-adatok alapján készült összeállításából.

Egyre később házasodunk

A férfiak esetében ugyanis 37,2 év, a nőknél pedig 34,3 év ez a szám a legutóbbi, 2025-ös adatok szerint.

Ráadásul, ha megyei bontásban nézzük ezt a mutatót, helyenként még magasabb adatokat találunk: a férfiak esetében Somogy és Zala megyében a legmagasabb (38,5 év) ez a szám, a nők esetében pedig Zala megyében (35,5 év).

Közel kilenc évvel tolódott ki az első házasság

Persze fontos hangsúlyozni, hogy ezek az adatok minden házasságkötésre vonatkoznak, az első házasságkötés átlagos életkora mind a férfiaknál, mind a nőknél alacsonyabb: a férfiak átlagéletkora első házasságkötésük időpontjában 33,3 év, a nőké pedig 30,7 év volt 2025-ben.

Ha megnézzük, hogy 1980-ban hogyan nézett ki ez a mutató, láthatjuk, mennyire kitolódott az első házasságkötés időpontja is: a férfiak akkor átlagosan 24,5 évesen, a nők pedig 21,8 évesen álltak először az anyakönyvvezető elé – a nők esetében tehát 8,9, a férfiaknál pedig 8,8 évvel tolódott ki az első házasságkötés időpontja a ’80-as évek elejéhez képest!

A férfiak átlagéletkora mind az összes, mind az első házasságkötés időpontját tekintve magasabb, mint a nőké – emögött különböző társadalmi mintázatok húzódnak, mint például a nemek közt eltérő kor szerinti párválasztási minták, az eltérő életúttervezés, vagy a gyermekvállalás időzítése.

Mikor születik az első gyermek?

Ha arra vagyunk kíváncsiak, mennyi a nők átlagos életkora az első gyermekük születésekor, máris alacsonyabb számokat találunk a TIMEA-ban: 2025-ben országos átlagban 29,47 év volt ez a szám.

Ugyanezt a mutatót megyei bontásban vizsgálva Budapestben találjuk a legmagasabb értéket (32,08 év) és Szabolcs-Szatmár-Beregben a legalacsonyabbat (26,15 év).

Ez a szám értelemszerűen csak a gyermeket vállaló nők átlagéletkorát mutatja, így egy az egyben nem lehet összevetni az első házasságukat kötő nők életkorával, hiszen utóbbi csoportba a gyermeket nem vállaló nők is beletartoznak.

Házasságon kívül születő gyermekek

Ha a házasságon kívüli élve születések arányát vizsgáljuk különböző időszakokban, az adatok érdekes görbét rajzolnak ki: az 1990-es, 13,1%-os érték a rendszerváltás utáni „fellazuló” légkörben meredeken emelkedett, 2001-re már 30,3%-nál járt, és a növekedés egészen 2015-ig tartott, itt „tetőzött”, 47,8%-kal.

Attól az évtől viszont fokozatosan csökkent az érték.

A kutatók ezt jellemzően a családok otthonteremtési kedvezménye bevezetésével szokták magyarázni, a csok szabályrendszere ugyanis – bár nem szabta a támogatás feltételéül – előnyben részesítette a házasságban élőket.

Ennek megfelelően a mutató 2016-tól folyamatosan csökkent, egészen a 2024-es, 23,6%-os szintig; 2025-ben ehhez képest kis mértékben, 24,2%-ig emelkedett.

Zala az öregedési indexben is az élen

2025-ben a házasságon kívüli élve születések regionális gócpontja továbbra is Északkelet-Magyarországon és a dél-dunántúli régióban található, hiszen Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kiugróan magas, 42%-os, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyében egyaránt 35%-os ez a mutató.

Ezzel éles kontrasztot mutat Győr-Moson-Sopron megye, Budapest és a fővárosi agglomeráció hagyománykövetőbb vagy a családtámogatási rendszert jobban kihasználó magatartása: a legalacsonyabb arányszámot Budapest (16,4%), valamint Győr-Moson-Sopron és Pest megye (egyaránt 16,7%) produkálta.

A KSH friss adatai nemcsak a családalapítás és a gyermekvállalás, de az idősödő társadalom területi különbségeit is jól szemléltetik.

A megyék közül Zala rendelkezik a legidősebb korösszetétellel: 2025-ben ezer lakosra 255 idősebb (65 feletti) lakos jutott.

Az öregedési index is itt volt a legmagasabb: 211,2%, ami azt jelenti, hogy száz 0–14 éves gyermekre több mint 211, legalább 65 éves lakos jutott.

Zala mutatója jelentősen meghaladta a második helyen álló Békés (185,3%), valamint Somogy (184,9%) megye értékét is.

Az idősellátás infrastruktúráját tekintve ugyanakkor Békés megye áll az első helyen: 2025-ben tízezer 65 éves vagy annál idősebb lakosra 553 idősotthoni férőhely állt rendelkezésre.

Fotó: illusztráció/AI