Szabadidő, szórakozás, társasági élet Zalaegerszegen a 19-20. században

A város és a levéltár közös rendezvényén történészek és muzeológusok tartottak előadást, akik korábban társadalomtörténeti témákkal foglalkoztak. Az eseménynek a Díszterem adott otthont, ahol Balaicz Zoltán polgármester köszöntötte a résztvevőket. A tudományos ülésen Kiss Gábor nyugalmazott könyvtárigazgató elnökölt, aki a téma jelentőségét hangsúlyozta. Mint mondta: egy város létét, egy település létét a gazdasága nyilvánvalóan megalapozza, hiszen az egy fundamentum, de azért a kötőszövetet, az összetartó erőt mindig a közösségi élet, és annak a minősége jellemzi.

Az eseményen elhangzottak szerint a szabadidő és a szórakozás csak látszólag könnyed téma. A társasági élet milyenségét, illetve minőségét ugyanis erőteljesen meghatározza az adott korszak és a fennálló társadalmi rend.

Dr. Káli Csaba, a Zala Vármegyei Levéltár igazgatója kiemelte:

Valójában nagyon fontos társadalomtörténeti relevanciái vannak ennek az eseménynek, Példának okért mindig megjelenik a háttérben a hatalom. A hatalom és a társadalom viszonya szórakozás területén. Tehát egyfajta békaperspektívából, egy mikroperspektívából vizsgáljuk ezt a kérdést, hogy a hatalom mit engedett meg szórakozás gyanánt az embereknek. És másik oldalról: az emberek hogyan élték ezt meg, mit engedhettek meg maguknak egyrészt anyagilag, másrészt pedig a különböző társadalmi, intézményi terek révén.

Az izgalmas témák között helyet kapott például a zalaegerszegi ruhagyárban dolgozók szórakozási lehetőségeinek bemutatása, amely a többezer egykori dolgozó mindennapjaiból villantott fel jellemző részleteket. Erős Krisztina, a Göcseji Múzeum történész-muzeológusa előadásának a Több volt, mint munkahely címet adta. 1951-től a nyolcvanas évek végéig vizsgálta, hogy milyen lehetőségek voltak egy szocialista élüzemben a munkaidőn kívüli szabadidő eltöltésére, és, mint mondta, a ruhagyár volt ennek a legkiválóbb példája, hiszen itt minden kulturális lehetőség rendelkezésére állt a dolgozóknak. Többek között énekkar működött, szavalókör, színjátszókör, külön könyvtára volt a gyárnak.

A tervek szerint az elhangzott előadások a Zalaegerszegi Füzetek című helytörténeti sorozat egy későbbi kötetében jelennek majd meg. 

Szöveg: Szigeti Éva 

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg