Kuvait 35 – szakmai napot és kiállítást rendeztek az olajkatasztrófáról

Kuvait 35 címmel tartottak szakmai napot és kiállítást az oltásban közreműködők és hozzátartozóik számára. A meghívott előadók, valamint a hallgatóság többsége részt vett az 1991-es katasztrófa elhárításában és az oltás előkészítésében.

A magyar kontingens 1991-ben kapott meghívást egy hosszabb előkészítés után ennek a munkának az elvégzésére, melyben nemzetközi szinten 16 ezren vettek részt. A magyar kontingens 36 főből állt. A technika, amit ők ott Big Windként elnevezve alkalmaztak, az iparág véleménye szerint is az egyik legjobb technológia volt ahhoz, hogy ezt a 800 kutat a csapat el tudja oltani, és meg tudja szüntetni a kitöréseket

– tájékoztatta a Médiacentrumot Eichinger Attila, a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum igazgatója.

Fehér János 1984-től dolgozott Kuvaitban. Ahhoz, hogy a magyar kontingens elkezdhesse az olajkutak oltását, ő készítette elő a szerződéseket és bonyolította le, hogy megkezdődhessenek a helyszíni munkálatok.

Februártól Londonban készítettük elő a tárgyalásokat a kuvaitiakkal. Ezen a magyar kormány képviselői is jelen voltak. Áprilisban tudtunk kimenni a helyszínre tárgyalni a kuvaitiakkal, és végül szeptember elején lett aláírva a szerződés. Szeptember közepén jött ki az első csapat, és 24-én oltották el az első kutat. Összesen kilenc kutat oltottak el a magyarok. Ebben a munkában borzasztó nagy hírnevet szereztek a magyar olajosok, nemcsak az olajszakmában, hanem világszinten, hiszen akkoriban mindenki Kuvaittal foglalkozott

– emelte ki Fehér János, a Technoimpex volt irodavezetője.

A magyar mentőcsapat munkájáról Boros Ferenc tartott előadást. A kutak oltásában – az akkori Kőolajkutató Vállalat kitörésvédelmi brigádjának helyettes vezetőjeként – aktívan részt vett. 

A kutat be kellett keríteni, és ehhez rengeteg homokos követ szállítottak oda, hogy be legyen kerítve a kút. Utána felszereltük a vízágyúkat, aztán a gépészeti rész is munkába lépett. Az volt a lényege, hogy a turbó oltóberendezéshez percenként 16-18 ezer litert vizet kellett biztosítani, amit a turbinák elporlasztottak, és a kutat pillanatok alatt elfújták. A kút környékének hőmérséklete rettentő magas volt, így ezzel a turbó oltóberendezéssel hűtöttük le a felszínt. A következő lépés volt a kútfejen lévő koksz eltávolítása, hogy hozzá lehessen férni magához a kúthoz. Az amerikaiak is teljes elismeréssel adóztak, hogy ez a világ legjobb, leghatékonyabb tűzoltóberendezése

– részletezte Boros Ferenc olajmérnök.

Az Égő homok című tablósorozat időrendi sorrendben mutatja be az eseményeket a kontingens meghívásától a tüzek eloltásáig. A teremben további relikviák – többek között a csapat védőruhái és más felszerelései – láthatók. A múzeum udvarán Kuvaitból származó, a kitörésnél megsérült eszközöket, berendezéseket állítottak ki. A tárlat október 31-ig tekinthető meg.

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg