Egyedülálló tanulmánykötetet mutattak be a Zalaegerszegi füzetek legújabb sorozatából

A több mint 200 oldalas írás azt tárgyalja, hogy milyen jelentős szerepet játszik az itt élők életében a szőlőtermesztés és a borkultúra. A 8 tanulmányt tartalmazó kiadvány kevesebb mint 1,5 év alatt készült el.

A példás gyorsaságon túl, ami a kötetet jellemzi és másik erénye, hogy interdiszciplináris: több tudományág jelenik meg benne – régészet, történettudomány, néprajz – és ezeknek a tudományoknak a szemüvegén keresztül vizsgálja a Zalaegerszeg környéki borkultúrát és a szőlőhegyeknek a történetét. Nagyon remélem, hogy ez a kötet sokakhoz eljut és nemcsak Zalaegerszeg környéki borkultúrának a történetét ismerik meg, hanem ezáltal a zalaiságuk, az identitásuk és a közösségünk is erősödik

– tájékoztatott Havasi Bálint, a Zalaegerszegi Múzeumok igazgatóságának főigazgatója.

A Zalai borvidéket néprajzosok, régészek és történészek kutatták. Ebben a témában korábban nem készült hasonló, komplex kiadvány.

Én kifejezetten a hegyközségekről írtam, Jánkahegy község adatait dolgoztam fel. A többi levéltáros, muzeológus és más közgyűjteményben dolgozó kolléga pedig mind a saját területéről hozta az anyagát, hiszen a szőlészet olyan összetett téma, hogy mindig egymáshoz nyúlunk. Amikor néprajzosként akár a zalaegerszegi szőlőművelést feldolgozom, akkor régészeti, történeti adatokkal is dolgozom

– tudatta portálunkkal Gyanó Szilvia, a nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzos főmuzeológusa.

Az egyik különlegesség a kötet vége felé található, ahol a múzeum történésze az 50-es, 60-as évek viszontagságait dolgozta fel. Ebből az derül ki, hogy többen nem önszántukból választották a hegyet lakóhelyként.

A zalaegerszegi lakosok közül voltak olyanok, akik politikai okból kerültek ide, voltak olyanok, akik az elmúlt rendszerben töltöttek be a város vezetésében fontosabb szerepet, pl. Czobor Mátyás vagy Tamás Istvánné, akiket szintén ide telepítettek ki a szőlőhegyre. Azonban voltak jelentős gyártulajdonosok, üzemtulajdonosok, akiknek az ingatlanjait szintén kinézte a korabeli hatalom, így nekik körülbelül 1956-ig, illetve a 60-as évekig ezek az Egerszeg környéki szőlőhegyek jelentették az otthont

– mondta Erős Krisztina, a Göcsej Múzeum történész muzeológusa.

A tanulmányokat Kiss Nóra rendezte kronológiai sorrendbe. A bemutatón közreműködött még Kiss Gábor könyvtáros és Kulcsár Bálint, a levéltár munkatársa is.

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg