Bemutatták a vizsgaremekeket a Deák technikumban

A diákok önállóan végezték a saját tervezésű bútorok kivitelezési munkáit. Sándor egy különleges zárszerkezetet is beépített kisszekrényébe, míg osztálytársa a szobainas modern, újragondolt változatát alkotta meg.   

A mindennapi életben is egy praktikus eszköz, bútordarab, és tetszett is maga ez a formavilág. A faipart azért választottam, mert már kiskoromban is szeretem barkácsolni, és édesapám is arra biztatott, hogy menjek a faiparba

– mondta Szabó Dávid.

Push opennek hívják, igazából nem új technológia. A faipart pedig azért választottam, mert kiskoromban a barkácsolást otthon megszerettem, és logikusnak tűnt, hogy erre jövök tovább

– erről már osztálytársa, Horváth Sándor beszélt.

Mindketten a Soproni Egyetem faipari mérnöki szakán tanulnak tovább. A záróvizsgára évfolyamtársaik is változatos munkákkal készültek: franciaágy, tálalószekrény, kerti pad – mind-mind a kreativitásukról és kézügyességükről tanúskodik. A pinceajtó és egy hajlított hintaszék pedig különleges technikával készült.

Még a sablont is a tanuló készítette el hozzá, egy saját gravírozógéppel. A díszítésük is nagyon változatos, használták az intarziát és a CNC technikát. Az anyagválasztás is nagyon változatos: volt, aki fenyőfával dolgozott, volt olyan, aki a tölgyfát választotta

– foglalta össze Mozsdényi Attila, a ZSZC Deák Ferenc Technikum igazgatóhelyettese.

Az iskola jövőre ünnepli alapításának 60. évfordulóját. A faipari képzés a legrégebbi szakirány. A „vizsgaremek” készítésének hagyománya szinte a kezdetekig nyúlik vissza.

Mindig nagy büszkeséggel nézzük, illetve szervezzük ezt a „vizsgaremek” kiállítást. Az alsóbb évesek is várják, hiszen megtekinthetik, hogy a végzősök mit is alkottak, és szavazhatnak a legjobb munkára. A szavazók között pedig egy értékes faipari tárgyat, egy szekrénykét sorsolunk ki

– emelte ki Bubits Róbert Károlyné igazgató.

A fiatalok ötleteket is szerezhettek, mivel a következő években nekik kell megálmodniuk és megalkotniuk a mintadarabokat.  

Szöveg: Kolozsvári Ilona

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg