1956, és ami utána történt

Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiről, leverésének körülményeiről már számos konferenciát tartottak. Dr. Káli Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárának igazgatója elmondta, a 70. évforduló alkalmából szervezett tematikus levéltári nap azt tárta fel, hogy a túlélőknek a véres eseményeket követő több mint három évtizedre hogyan szabadott emlékezniük.

Erre építettük fel tulajdonképpen ezt a nyolc előadást, kicsit keretbe is foglalja az első és az utolsó előadás az emlékművekkel, a Kádár-kor első éveinek emlékműveivel és a rendszerváltás utáni 56-os emlékművekkel. Ezt a folyamatot, az emlékezésnek ezt a fiziológiai folyamatát mutatja meg tulajdonképpen ez az előadássorozat, hogy akár a Kádár-rendszer 33 éve alatt hogyan változott ez a megítélés, mert azért ott is kimutatható, kitapintható az emlékezetben némi változás, illetve a rendszerváltás után alapvetően hogyan változott meg az emlékezetpolitika.

A forradalom a zalaegerszegiekben is mély nyomot hagyott. Az események és következményeik több családot közvetve vagy közvetlenül érintettek. 

Régi hagyomány, hogy a helyi közgyűjtemények, a múzeum, a könyvtár, a levéltár rendszeresen tartanak olyan programokat, konferenciákat, amivel a város történetére emlékezünk vissza. A levéltári nap kifejezetten egy tematikus nap, amikor a különböző kutatók és meghívott előadók 1956 eseményeit olyan szempontból boncolgatják, hogy annak mindig legyen helyi szála, a zalai és a zalaegerszegi eseményeket is vizsgálva. Ezért különleges és talán ezért lokálpatrióta ez az esemény

– fogalmazott a téma kapcsán Balaicz Zoltán polgármester. 

Az előadásokat hosszú, gyakran 1-2 éves kutatómunka előzte meg. Ezeken keresztül többek között az is kiderült, hogy az 1956-os fejleményeket a média miként dolgozta fel, és a lerombolt emlékműveket hogyan állították helyre. 

Fotók: Médiacentrum Zalaegerszeg