Fontos változás a magyar tejtermékek piacán

A Magyar Közlöny hétfői kiadásában megjelent egyik rendelet értelmében 2026. január elsejétől a gyártók kizárólag az élőflórás termékekre használhatják a „tejföl” elnevezést. A trappista sajtokra vonatkozó előírások megváltoztatása után bevezetett újabb szigorítás célja, hogy így segítsék a fogyasztókat a magasabb minőségű termékek kiválasztásában – számolt be az Infostart nyomán a 24.hu.

Az új szabályozás bevezeti a savanyú tejtermékek kategóriát, és ennek két alkategóriáját – a 10 százaléknál kisebb zsírtartalmú savanyú tejkészítményeket, és a legalább 10 százalékos zsírtartalmú savanyú tejszínkészítményeket.

Ezek az összetevők kellenek ahhoz, hogy egy terméket tejfölnek lehessen nevezni

A rendeletben emellett azt is pontosan meghatározták, hogy milyen összetevőknek kell egy tejtermékben lennie ahhoz, hogy tejterméknek lehessen nevezni.

Így mostantól csak a tej, tejsűrítmény – vagy ezek keveréke –, tejszín, vaj, tejpor, víz, étkezési só, savópor, tejfehérje-koncentrátum, savófehérje-koncentrátum, étkezési kazeinátok, prebiotikumok, valamint a jogszabályban meghatározott mikrobatenyészetek felhasználásával előállított tejtermékeket lehet „tejfölnek” hívni.

Más fermentált tejtermékeknél is szigorítottak

De a szabályozás részletesen kitér arra is, hogy mely termékekhez engedélyezett az ízesítőanyagok és a zselatin használata. Az új rendelet értelmében a joghurtok már csak Streptococcus salivarius subsp. thermophilus és Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus szimbiotikus mikrobatenyészeteket lehet használni, míg a kefirek esetében a kefirgombából készített kultúrákat, valamint egyéb fermentált tejtermékekhez használható specifikus mezofil vagy termofil tejsavbaktériumokat.

Az Élelmiszerkönyv definíciója szerint azok a fermentált tejtermékek számítanak élőflórásnak, amelyek savanyításához vagy alvasztásához természetes probiotikus mikrobatörzseket alkalmaznak. A nem élőflórás termékek esetében ezzel szemben a hosszabb eltarthatóság értelmében olyan mikrobapusztító eljárásokat használnak, mint például az utóhőkezelés.

Bár a változások 2026. január elsejével hatályba léptek, a rendelet egyéves türelmi időt biztosít a tejipar szereplőinek: az addig gyártott termékek továbbra is előállíthatók, forgalomba hozhatók és a fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idejük lejártáig forgalomban tarthatók.

Fotó: illusztráció/AI