Októbertől ismét megyék lesznek a vármegyék

Szombat este megjelent a Magyar Közlönyben Magyarország Alaptörvényének 17. módosítása, amelynek egyik következménye, hogy a vármegye elnevezés ismét megszűnik, helyette újra a megye válik hivatalossá. 

Október 1-jétől a vármegyéket ismét megyéknek kell nevezni.

A változás nem érinti a közigazgatási rendszer működését, kizárólag az elnevezést módosítja. A kormány korábban azt is jelezte, hogy a főispán megnevezést ismét a kormánymegbízott váltja fel, ehhez azonban számos további törvény technikai módosítására is szükség lesz.

Alig három és fél évig tartott a vármegyék visszatérése

A vármegye szó 2023. január 1-jén tért vissza a hivatalos jogi nyelvbe több mint 70 év után. Az előző kormány 2022-ben, az Alaptörvény 11. módosításával döntött úgy, hogy a történelmi elnevezést állítja vissza. Ezzel együtt a megyei kormányhivatalok vármegyei kormányhivatalokká, a kormánymegbízottak pedig főispánokká váltak.

A döntést akkor azzal indokolták, hogy a vármegye a magyar államiság egyik legősibb intézménye, és a történelmi hagyományokhoz való visszatérést jelképezi.

Több mint ezeréves története van

A vármegyék gyökerei egészen Szent István koráig nyúlnak vissza. A király az országot királyi várak köré szervezte, ezekhez kapcsolódó közigazgatási egységek lettek a vármegyék, élükön az ispánokkal. Az évszázadok során a vármegyék nemcsak közigazgatási, hanem katonai, bíráskodási és önkormányzati szerepet is betöltöttek. A történészek szerint a magyar államiság egyik legtartósabb intézményének számítottak, hiszen kisebb-nagyobb változtatásokkal közel ezer éven át fennmaradtak.

1950-ben tűnt el először

Bár a köznyelvben régóta sokan egyszerűen megyének nevezték ezeket a területi egységeket, hivatalosan csak 1950-ben szűnt meg a vármegye elnevezés. Az akkori közigazgatási reform során alakították ki a ma ismert megyerendszer alapjait, és ettől kezdve több mint hetven éven át kizárólag a megye megnevezés szerepelt a jogszabályokban.

A névváltoztatásnak ára is volt

A 2023-as átállás nemcsak jogszabályok százait érintette, hanem jelentős adminisztratív költségekkel is járt.

Több mint ezer jogszabályt kellett módosítani, kicserélték a hivatalok, intézmények és számos közlekedési tábla feliratát is. 

Most újabb átnevezési hullám következik. A kormány korábban társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint mintegy 180 törvényt kell módosítani, a kapcsolódó adminisztratív költségeket pedig több száz millió forintra becsülik. Egy korábbi hatásvizsgálat 577 millió forintos kiadással számolt.

Nem ez az egyetlen változás

A 17. Alaptörvény-módosítás azonban jóval túlmutat a vármegyék átnevezésén. A kihirdetett jogszabály rendelkezik többek között a köztársasági elnök megbízatásának megszűnéséről, az országgyűlési képviselők mandátumának időkorlátjáról, az alkotmánybírókra vonatkozó új szabályokról és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásáról is.

Fotó: illusztráció/AI