Kiderült, melyik megyében nő a legjobban a halálozás a hőhullámok alatt

Tolna megyében több mint harmadával ugrik meg a halálozás az intenzív hőhullámok idején, miközben az ország legforróbb részének számító Csongrád-Csanádban „csak” 20 százalékos a növekedés. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének két kutatója, Szabó Péter és Pongrácz Rita friss, megyei bontású elemzése megmutatja, hogy a hőség egészségügyi terhe nem ott a legnagyobb, ahol a leggyakrabban tombol a kánikula.

A Másfélfok oldalán megjelent cikk szerint az intenzív hőhullámok idején a legnagyobb heti átlagos többlethalálozást Tolna (35%) után Baranyában (28%), Jász-Nagykun-Szolnokban (26%), Bács-Kiskunban (25%), valamint Békésben és Budapesten (körülbelül 24%) mérték – írta meg a Szeretlek Magyarország.

Különösen kiugró volt a 2024. július közepi, kéthetes hőhullám Budapesten, amely alatt 34 százalékkal többen haltak meg a szezonális átlaghoz képest.

A 2015 és 2025 közötti időszakot vizsgáló kutatás a heti adatokat elemezte, mivel a halálozási statisztikák is ebben a felbontásban állnak rendelkezésre. A szakemberek a napi átlaghőmérséklet 27 °C feletti részét összegezték egy hétre: ha ez a „hőösszeg” elérte az 1 °C-ot, azt hőhullámos hétnek, ha meghaladta a 6 °C-ot, intenzív hőhullámos hétnek tekintették. Ez a módszer azért is lényeges, mert a meleg éjszakák legalább annyira megterhelik a szervezetet, mint a nappali csúcsértékek, és a 27 °C-os küszöbérték a másod- és harmadfokú hőségriadók alapja is.

Az adatokból kiderül, hogy a vizsgált 11 év alatt a hőhullámos hetek legnagyobb számban az ország déli és délkeleti részén fordultak elő.

A sort Csongrád-Csanád megye vezeti 33 héttel, majd Békés (29), Bács-Kiskun (27) és Jász-Nagykun-Szolnok (23) következik a lehetséges 240 hétből.

Ezzel szemben Nógrádban mindössze egyetlen, Vas megyében pedig csak három ilyen hetet találtak.

A legérdekesebb ellentmondás a hőség gyakorisága és a halálozási hatás között feszül. Miközben Csongrád-Csanád az egyik leginkább kitett térség, a többlethalálozás mértéke itt alacsonyabb több más megyéhez képest.

A kutatók szerint ennek oka a jobb felkészülési stratégiákban és abban keresendő, hogy Szegeden a legmagasabb a légkondicionált lakások aránya.

Ez is mutatja, hogy a helyi alkalmazkodás minősége döntően befolyásolhatja a hőség egészségügyi következményeit. A hőség különösen az időseket, a krónikus betegeket, a szív- és érrendszeri problémákkal élőket, a kisgyermekeket és a rosszul hűlő lakásokban élőket veszélyezteti.

A kutatás következtetése szerint a védekezés nem merülhet ki a szokásos tanácsok ismételgetésében; a tartós megoldás az egészségügyi és szociális rendszerek célzott megerősítése, valamint a klímatudatos várostervezés.

Fotó: illusztráció/AI