Itt vannak Magyarország legjobb gimnáziumai

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) és az Oktatási Hivatal (OH) ismét kihirdette az ország legjobb gimnáziumainak listáját, vagyis a 2026-os Országos Gimnáziumi Rangsort. A második alkalommal megrendezett díjátadó gálát a Várkert Bazárban tartották csütörtök délelőtt, ahol Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke és Wittmann Zsolt, az MCC gimnáziumi rangsor elkészítéséért felelős szakmai vezetője is felszólalt.

A gála nyitányában a két műsorvezető elmondta, hogy a rangsor nem egy kőbe vésett lista, hanem egy pillanatkép a jelenlegi állásról, tehát nem a vége, hanem a kezdete valaminek – olvasható az Index cikkében.

Turné

Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója köszöntőjében arról beszélt, hogy amikor indították a rangsort, gondolkodtak, hogy mi ennek az értelme, hogyan lehet ebből még többet kihozni. Véleménye szerint a puszta számok olyanok, mint a kotta zene nélkül, de a lista segít a zene megkomponálásában, valamint az ebből születő cikkek ennek értelmezésében. Ám ennél is tovább szerettek volna lépni, így országjárásra indultak (pontosabban világjárásra Révfülöptől New Yorkig) és sok tapasztalatot gyűjtöttek az újabb lista elkészítése előtt.

Azt néztük, hogy mi az, ami jól működik és tanulhatunk belőle, és mi az, ami nem működik és ne vegyük át

– mondta a tanulmányút, pontosabban „turné” tapasztalatairól Szalai. Az MCC különszámában, amelyben a lista megjelent, volt egy cikk arról, hogy a top 100 intézmény vezetője az, „akik kézben tartják az országot”. Ezzel maximálisan egyetért, és megköszönte az intézményvezetőknek, hogy elfogadták meghívását és vezetik az ország fiataljait, oktatását, edukálását.

Kiemelte, hogy két fontos dolog van a magyar oktatásban: egyrészt egy egészséges teljesítményorientáció, ennek megtartása, fejlesztése különösen fontos. A másik a közösségépítés öröme, mint nevelési erő, amit fel lehet használni és fejleszteni szintén, mert „amit igazán tudunk adni a diákjainknak, azok ők maguk egymásnak” – fogalmazott.

Arról is beszélt, hogy újabb listákat is adtak az alaphoz, mint például a hátrányos helyzetből induló tanulókat segítő „pedagógiai hozzáadott érték” listája, vagy éppen az „iskolai egészséges diáksport” rangsor, amelyben a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) is hatalmas segítséget nyújtott. Emellett indítottak egy weboldalt is, ahol interaktívan, „személyre szabottan” böngészhet majd mindenki a különböző rangsorok között.

Hegytetőn

Maruzsa Zoltán arról értekezett, hogy az elkészített gimnáziumi rangsor nagy felelősség, hiszen „önbeteljesítő jóslat” hatása van a rangsorban elfoglalt helyezettekre nézve. Viszont az MCC és az OH „ért hozzá”, ezért kell nekik elkészíteni, hiszen a „rangsormentes világot már magunk mögött hagytuk”. Éppen ezért az a kérdés, hogy hogyan, milyen adatok alapján készítenek rangsorokat.

Ezek komoly szakmai, tudományos alapokon nyugvó döntések

– fogalmazott a köznevelési államtitkár. Éppen ezért jó, hogy plusz szempontok jöttek be az új lista elkészülésénél, hiszen így sokkal pontosabb, megbízhatóbb rangsort állíthattak össze a szakértők. Véleménye szerint az abszolút teljesítményt és a hozzá adott értéket külön kezelni nagyon jó döntés volt, hiszen így két teljesen eltérő lista született. Dicsérte a megjelent intézményvezetőket is, ők igazgatják a „legjobb gimnáziumokat az országban”, s az ő sikerük a kormány sikere is egyben.

A következő évben természetesen ismét megmérettetnek majd az iskolák, s ahogy két egyforma gyerek sincs, úgy két egyforma lista sem Maruzsa szerint, tehát mindig van lehetősége az intézményeknek javítani, rosszabb esetben rontani a helyezésén. „Ha a hegytetőn vagy, minden út csak lefelé vezet” – mondta, tehát teljesen normális, ha cserélődnek a nevek a listán.

Ezután áttért arra, hogy jelentős béremelést hajtottak végre a pedagógusok között, a pedagógushiány csökkent, a pedagógushallgatók száma nőtt, a tanárok teljesítményértékelési rendszere pedig lehetőséget ad mindenkinek, hogy kitűnjön a tömegből. Tehát „bőven van, volt és lesz is utánpótlás” az intézmények vezetésére és a gyerekek oktatására is.

Alma mater

Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal vezetője beszédében érintette, hogy az iskola, az alma mater – főleg a kiváló – nem csak tudást ad, de végigkíséri a fiatalok fejlődését. Az itt megjelent vezetők ennek az útnak, ennek a gondozásnak a kiválóságai, ők formálják a jövőt. A gimnázium átmenetet képez a gyerekkor, az ifjúkor és a fiatal felnőtt élet között, ráadásul a tudás itt valódi értékké válik, tehát hatalmas ráhatással van a fiatalokra.

A tudás mindig személyes fejlődésként jelenik meg

– emelte ki, de ehhez segítségre van szükség, a kiváló iskola és azok vezetői pedig ezt megadják a tinédzsereknek. Klebelsberg Kunóra emlékezve elmondta, hogy már ő is azt mondta anno, hogy az iskola nem adminisztratív intézmény, hanem nemzetstratégiai műhely, a magyar fiatalok fejlesztése, oktatása pedig elengedhetetlen az ország jövőjének építéséhez. Éppen ezért ez a gála is a magyar tehetség – „amely nem csupán jelenség, de nemzeti adottság” – fókuszba helyezésének, kihangsúlyozásának ünnepe is egyben, nem csak egy szimpla díj átadása.

Kulcsfontosságú a tanárok önfejlesztésén kívül még a tanulók belső motivációjának felébresztése és fenntartása, hiszen a tudás megszerzésének öröme leegyszerűsíti mind a tanár, mind a diákok dolgát. Emellett a szülői háttér is elengedhetetlen, mely erős szövetségese az iskolának, és biztos hátteret kell hogy biztosítson a tudásra szomjas diákoknak. Ugyanúgy a tudósok, kiválóságok szerepe is hangsúlyos, hiszen a példaképek felébreszthetik a lángot a diákokban, amely a tudásra vágyik és a sikerességre éhezik.

„Tanulni, tanulni, tanulni”

Wittmann Zsolt elmondta, hogy a legjobb kiválasztásához mindig szinte végtelen sok dilemma és vita vezet el. Hiszen kérdéses, hogy mely szempontok nyújtanak releváns visszajelzést, mi alapján kéne rangsort csinálni, mely számokat vagy szempontokat vegyék figyelembe. Ezért ők az objektív, mérhető statisztikákat hívták segítségül a rangsor elkészítéséhez, hogy a „részletekbe menően kik a legjobbak”. Ezért vizsgálják minél több szempontból az iskolák teljesítményét és hoznak be évről évre újabbakat.

Kiemelte továbbá, hogy 2026-ban is országos szakmai sorozatra készülnek, hiszen a 2025-ös állomásokon is rengeteg javaslatot és iránymutatást kaptak az intézmények igazgatóitól, hogy mit emeljenek be, mit figyeljenek és milyen szempontokat vegyenek górcső alá. Ebből pedig nem egyet meg is fogadtak, tehát a közös gondolkodás előremutató és sikeres volt, kölcsönösen tudtak fejlődni ők és az intézményvezetők is, tehát újabb pályázatot nyitnak, hogy folytatni tudják a megkezdett utat.

Ján Figel, korábbi uniós oktatásért és ifjúságpolitikáért felelős biztos – és a rendezvény meglepetésvendége – arról szólt, hogy együtt élni, együtt gondolkodni és kommunikálni az többé tesz, mint csak létezni egymás mellett, ezért nagyon fontosak az európai közösségépítések, a kreativitás kiengedése és a szeretet mély megélése. Elmesélte, hogy lehetősége lett volna a Szovjetunióban tanulni, de a szabadságvágya nem engedte, hogy ezt elfogadja. Három üzenettel készült a mai gálára:

• egyrészt a tanároknak azt üzente, hogy a reformok legfontosabb része a tanárok szerepe, hiszen hiába a digitális fejlődés, a terek kiszélesedése, ha a tanárok nem megfelelően képzettek és szociálisan érzékenyek. Így az ő vállukon nyugszik a legtöbb, életük végéig tanulniuk kell, hogy a diákokat felkészítsék az életre. Másrészt a minőség és az egyenlőség kérdése is fontos, hiszen mindkettő ugyanannyira fontos, akár a horizontális egyenlőség hangsúlyozása, akár a kiugró tehetségek pozitív megerősítése, vagy éppen a lemaradók segítése. De semmiképp sem a különbségek hangsúlyozása.
• másodszor a diákoknak üzent, miszerint az információ és a tudás fontos, de a legfontosabb a bölcsesség ahhoz, hogy tudják, melyik hasznos és melyik nem az. „A tanulás maga az élet” – fogalmazta. Tehát az élethosszig tartó önképzés itt is kulcsfontosságú, hiszen a világ folyton változik, ezzel pedig haladni kell, tehát Lenin mondásával: Tanulni, tanulni, tanulni. De nem mindegy, hogy kitől és mit tanul az ember, Sztálintól vagy éppen Jézustól vesz át tanításokat. A mesterséges intelligenciáról elmondta, hogy fontos, de nem fontosabb, mint a természetes intelligencia, hiszen „okos emberekre inkább szükség van, mint okostelefonokra”.
• harmadszorra mindenkinek üzent Ronald Reagan szavaival, miszerint „a potenciál elvesztegetése egy generáció elvesztegetése”. Véleménye szerint a szabadság lehet a legfontosabb, de fontos, hogy a szabadság igazsággal is társuljon, hiszen, ha a kettő elkülönül egymástól, akkor ott problémákba fognak ütközni az emberek.

Látja, hogy a rangsoroknak és a díjaknak nagyon nagy szerepe van (világbajnokok, Nobel-díjasok, szentek), ezek mind nagyon fontosak, de nem a legfontosabbak. Nem lehet mindig nyerni, nem lehet mindig elsőnek lenni, így az élet legfontosabb tanítása, hogy sosem szabad feladni. Mindig azért kell dolgozni, hogy jobbak legyünk, hogy fejlődjünk, mert ha a legjobbak vagyunk is valamiben, az sem tart örökké, ha nem teszünk bele elég energiát, kitartást és fejlődést.

A győztesek

Ezután átadták a legjobb gimnáziumoknak járó díjakat. A vármegyei első helyezettek:

• Bács-Kiskun: Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium;
• Baranya: Pécsi Janus Pannonius Gimnázium;
• Békés: Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium;
• Borsod-Abaúj-Zemplén: Miskolci Herman Ottó Gimnázium;
• Csongrád-Csanád: Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium;
• Fejér: Székesfehérvári Vasvári Pál Gimnázium;
• Győr-Moson-Sopron: Révai Miklós Gimnázium és Kollégium;
• Hajdú-Bihar: Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium;
• Heves: Gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium;
• Jász-Nagykun-Szolnok: Verseghy Ferenc Gimnázium;
• Komárom-Esztergom: Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium;
• Nógrád: Mikszáth Kálmán Gimnázium és Kollégium;
• Pest: Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Technikum és Szakközépiskola;
• Somogy: Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium;
• Szabolcs-Szatmár-Bereg: Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium;
• Tolna: Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium;
• Vas: ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium;
• Veszprém: Lovassy László Gimnázium;
• Zala: Zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium;
• Budapest: Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium.

Ezután következett az abszolút lista. Az ország tíz legjobb gimnáziuma:

1. Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium;
2. ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium;
3. Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium;
4. Lovassy László Gimnázium;
5. Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium;
6. Szent István Gimnázium;
7. Budapesti XVII. kerületi Balassy Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium;
8. ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium;
9. Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium;
10. Kőrösi Csoma Sándor Két Tanításai Nyelvű Baptista Gimnázium.

Végül átadták a különdíjakat, vagyis az iskolai egészség és diáksport kategória három dobogós helyezettjét:

1. Csanádi Árpád Sportiskola, Általános Iskola és Gimnázium;
2. Noszlopy Gáspár Gimnázium és Kollégium;
3. TF Gyakorló Sportiskolai Általános Iskola és Gimnázium

Az MCC és az Oktatási Hivatal Országos Gimnáziumi Rangsorában 43 budapesti és 57 vidéki gimnázium szerepel.

Fotó: Mathias Corvinus Collegium – MCC/Facebook